A Gheranda-Szamhitá Jógájában az egyik legfontosabb elem, mintegy központ a Jógában, a Pránájáma, amit idõnként a lélegzet szabályozásaként és visszatartásaként írnak le. A Gheranda itt foglalkozik az idõ és hely, a szabályozott táplálkozás kérdésével, a Nádik megtisztításával, a különbözó Pránákkal, Kumbhakával, azaz a valódi Pránájámával, ami nyolcágú: Szahita, Szúrjabheda, Uddzsájí, Sítalí, Bhasztríká, Bráhmarí, Múrccshá és Kevalí. Szintén leírja a titkos hangok létráját, amely megnyilvánul a Szádhaka láthatatlan anatómiájában, mint a Pránájáma gyakorlatban való jártasság, melyet a fejlõdés érdekében folytat.

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, elõbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idõ után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlõdés és a húsfogyasztás együtt.

Amikor az egészség elérésére törekszünk, akkor valójában testi és szellemi egésszé próbálunk válni. Jelenti ez a feszültségek elengedését, a mindennapos zsongás lerázását, az ellazulást, a szellemi motiváltság és kreativitás állapotát, valamint a testi jólét megteremtését. Az egészségnek jelenleg, az iparosodott, komfortos nyugati világban sajátos kultúrája van. Számtalan módon javítható és megelõzhetõ a rossz, beteg állapot...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Az Igázás, a Jóga, az elmemûködés feletti uralmat, a tudat rezdüléseinek megzabolázását jelenti. Az uralom nem azonos a folyamatok megsemmisítésével. Elsõdleges célja az, hogy a Látó, az Ember, a tapasztalás végsõ alanya ne vesszen el a tudat-tartalmakban, ne azok hordozzák, hanem önmagában megálljon. Ha ez nem történik meg, akkor a Látó nem lát, hanem újra meg újra belegabalyodik...

"44. Ki fogja legyõzni a földet és
a halál birodalmát és az eget?
A Tan ösvényét ki találja meg,
akár a virágot a fürge szem?
45. A keresõ gyõzi le a földet és
a halál birodalmát és az eget.
A Tan ösvényét õ találja meg,
akár a virágot a fürge szem."

Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nõket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és õk lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani õket. Az iszlám vallás a nõt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedõ helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van".