India hat védikus filozófiai rendszere közül az egyik és talán egyedül igazán ismert, a jóga-darsana. Érdekes módon a jóga kifejezés mára egy gyûjtõfogalommá nõtte ki magát, amely az önmegvalósítás különbözõ folyamatait foglalja magában. Manapság a legtöbb ember a jóga fogalma alatt a hatha-jógát érti, mely a különbözõ ászanákat (jógapózokat), a pránájámát (légzõgyakorlatokat) és e jógafolyamathoz...

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétõl láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekrõl beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

A böjt az egyik legérdekesebb technika, amellyel életmódunkat alakíthatjuk, egészségünket javíthatjuk. A böjt megtisztít és roborál. Számtalan formája létezik és éppen ezek szélsõségei miatt megoszlanak róla a vélemények. Van, aki veszélyesnek, és van, aki isteni csodának tartja. A böjt egyszerre a test és lélek szere. Lehet vallási célzatú, felkészítõ, az ember jellemét, karakterét erõsítõ és pusztán testi indíttatású is.

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Csak az árnyékvilág mulandó, anyagias jelensége különbözteti meg a sötétséget a világosságtól, a földet a naptól, a csillagokat a holdtól, embereket az állatoktól, növényt a bogártól, sziklát a víztõl, hideget a melegtõl. De az én számomra mindez csak lárma, egyforma káprázata az anyagi életnek, mely értéktelen, mivel hogy mulandó, minden gyorsan tovatûnõ és változó, miként az álom. Én vagyok csak a valóság! Az elmúlhatatlan és örök lényeg! A változhatatlan és nem keletkezett, mindig megvolt és örökké fennálló Csend! melyben mint káprázat, illúziók színes álma jön elõ az élet és múlik el ismét.

1959-ben, mikor a kínaiak megszállták Tibetet, Indiába távozott. Ott Csögye Trincsen Rinpocse útmutatásai által bevezetést nyert és tanulmányozta a Rime gyûjteményt, a Gyude Kundut (a Tantrák gyûjteménye), valamint a Lamdre-t (Út és Gyümölcsei). A három alapvetõ Szakja vonal, a Szakja, Tzár és Ngor vitele mellett Õszentsége Szakja Trizin tartja a teljes tanításait a „Vashíd”-nak, valamint a Nyingmapák „Hatalmas Tökéletesség”-nek is...

A Korán azt is kijelenti, hogy a földi élet felkészülés a túlvilági és örök életre. Akik ezt megtagadják, azok szenvedélyeik és vágyaik rabjaivá válnak és kinevetik az erényes, istenfélõ embereket. Az ilyen emberek ostobaságukra csak halálukkor jönnek rá, de akkor már hiába áhítoznak a már elszalasztott lehetõség után.