Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetõk. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétõl láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekrõl beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

Amikor az egészség elérésére törekszünk, akkor valójában testi és szellemi egésszé próbálunk válni. Jelenti ez a feszültségek elengedését, a mindennapos zsongás lerázását, az ellazulást, a szellemi motiváltság és kreativitás állapotát, valamint a testi jólét megteremtését. Az egészségnek jelenleg, az iparosodott, komfortos nyugati világban sajátos kultúrája van. Számtalan módon javítható és megelõzhetõ a rossz, beteg állapot...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Ráma örvendve hallgatta Szugríva bölcs ajánlatát, s erõsen megszorította kezét kezével boldogan. Hanumán, aki elhagyta a szerzetesi alakot, most már saját alakjában két fácskával tüzet csiholt. A tûz fellobbanó lángját virágokkal tisztelte meg, s a szerzõdést kötõ két fél közé helyezte a tüzet. Jobbkéz felõl körüljárták a tüzet a szövetkezõk, így fogadott barátságot Ráma és a majomkirály. Ekkor vígasztaló szóval fordult Rámához a király: "Szívbeli jóbarátom vagy, örömünk s bánatunk közös. Bízz bennem! Nejed elvesztét nem kell sokáig sínylened; mint az eltûnt igazságot, visszaszerzem neked megint..."

"Egy nap, amikor kedvezõ jelek mutatkoztak, Karmapa magához hívatott és szerencsét hozó ajándékokat adott. Azt mondta, hogy most, mint az elsõ nyugatiak, megkapjuk áldását cetrumok elindítására. A munkánk Skandináviától kezdve egész Európára és végül mindenhová ki fog terjedni. Megígérte, hogy mindenben segítségünkre lesz, továbbá kijelentette, az áldása és átadása állandóan elkísér. Félig sokkos állapotban, de kirobbanó energiától ittasan, mely a mai napig folyvást velünk van és növekszik, küldött minket Európába - és így terelt minket arra az útra, ami az életfeladatunkká vált." Visszatérés után rögtön elkezdõdik a munka...

A prófétákat – bár kivételes tulajdonságokkal megáldott emberek voltak – nem tekintjük istenségeknek, ezért nem imádkozunk hozzájuk, és semmilyen formában sem képezik imádatunk tárgyát. Õk a példaképeink, és az emberek közül õket szeretjük a legjobban, ezért minden körülmények között arra törekszünk, hogy az általuk közvetített isteni útmutatást kövessük. A próféták – a Magasságos Isten kegyelmébõl – mentesek voltak a vétkes cselekedetektõl, és csodákat vittek véghez.