A Bhagavad Gítában Krisna így szól Arjunához: "A jógát én a Napnak adtam." Hogyan értelmezhetjük ezt? A Nap nem egy személy. A Nap a világegyetem egy része, amelynek fénye és energiája az élet feltétele és fenntartója. Ez az erõ vagy energia, amely egyesülés és tömörülés révén a Nappá lett, a jóga, amelyrõl Krishna beszél. A jóga elve sokkal õsibb tehát az emberiségnél, és nem az ember alkotta. A jóga egész tudománya abból az igénybõl fakad, hogy az ember választ akar kapni léte alapvetõ kérdéseire: Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Miért vagyok itt? Betöltöm-e a feladatom?

Az ember háromféle gunával, vagyis alapvetõ tulajdonsággal bír: Sathwa (tisztaság, nyugalom), Rajo (harag, kapzsiság, lázas tevékenység) és Thamo (tunyaság, tompaság). Vannak, akik csakis szathvikus ételeket fogyasztanak, mások csak rajaszikust, míg ismét mások csak thamaszikust...

Igen jelentõs viszont ezeknek a zónáknak a szerepe vitalitásunk megõrzése szempontjából. Az egész életükön át keményen dolgozó emberek nagyrészt annak köszönhetik kifogástalan egészségüket és hosszú élettartamukat, hogy a nehéz fizikai munka minden reflexzónájukat alaposan megmozgatja, ami a kezdõdõ betegségek automatikus gyógyulását váltja ki. Mellékesen megjegyezve a henyélés közvetlenül is beteggé tehet bennünket...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Haragtól lángoló arccal hallgatta Manthará szavát Kaikéjí, azután hosszú, forró sóhajjal így beszélt: "Még a mai napon Rámát az erdõbe számûzetem, Bharatát a mai napon ifjú királlyá kenetem!"  Így döntött Manthará álnok tanácsára a balga nõ, és összevont szemöldökkel, sírva a földön elterült. Majd tarka koszorúit és káprázatos sok ékszerét letépte-dobta testérõl, a föld porába szórta szét. A szertehullt virágszirmok és a sok ékes drágakõ úgy csillogott a föld színén, mint mennybolton a csillagok. Rongyos, szennyes ruhát öltött, s a harag-házba sietett...

Több mint tíz évet töltött Indiában és Nepálban, különbözõ dél-indiai hindu asramokban, és Darjeelingben, Kalimpongban és Nepálban tibeti buddhista kolostorokban kutatásokat végzett. Az utóbbi helyeken a nyingmapa és kagyüpa tibeti buddhista iskolák irodalmát kutatta szertartásaikat és meditációikat gyakorolta. Láma tanítói közé tartozott Desung Rinpócse, Kangyur Rinpócse...

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlõségét, bõrszínüktõl, származásuktól és nemzetiségüktõl függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitõl és nõtõl teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözõsége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...