A jógagyakorlatokban (asana) egyensúlyra törekszünk, és ha az egyensúlyt elértük, könnyedséget érzünk, mivel ilyenkor megfelelõ a bennünk lévõ feszültség mértéke, a yang és yin erõ között egyensúly jön létre. Ilyenkor az energia szabadon áramlik bennünk, a gyakorlat elvégzéséhez pedig minimális energiára van szükség.

Az ember háromféle gunával, vagyis alapvetõ tulajdonsággal bír: Sathwa (tisztaság, nyugalom), Rajo (harag, kapzsiság, lázas tevékenység) és Thamo (tunyaság, tompaság). Vannak, akik csakis szathvikus ételeket fogyasztanak, mások csak rajaszikust, míg ismét mások csak thamaszikust...

„Nincs kapkodás, nincs zaj, teljesen mentes napjaink rémítõ berendezéseitõl és szerkezeteitõl, a fertõtlenítõk és az érzéstelenítõk szagától, mindentõl, ami betegséget és szenvedést sugall”. „Laboratóriumokra sem lesz szükség; mivel a részletek aprólékos és mikroszkopikus vizsgálata már nem lesz fontos, hiszen régen felismerték, hogy magát a beteget és nem a betegséget kell kezelni. Minden ilyen intézmény feladata a békesség, a nyugalom, az öröm és a hit légkörének megteremtése lesz.

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebbõl a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfõbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mû éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendõ gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külsõ helyett a belsõre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Ráma örvendve hallgatta Szugríva bölcs ajánlatát, s erõsen megszorította kezét kezével boldogan. Hanumán, aki elhagyta a szerzetesi alakot, most már saját alakjában két fácskával tüzet csiholt. A tûz fellobbanó lángját virágokkal tisztelte meg, s a szerzõdést kötõ két fél közé helyezte a tüzet. Jobbkéz felõl körüljárták a tüzet a szövetkezõk, így fogadott barátságot Ráma és a majomkirály. Ekkor vígasztaló szóval fordult Rámához a király: "Szívbeli jóbarátom vagy, örömünk s bánatunk közös. Bízz bennem! Nejed elvesztét nem kell sokáig sínylened; mint az eltûnt igazságot, visszaszerzem neked megint..."

Nehéz vállalkozás a Vadzsrajána ("Gyémánt" vagy "Villámjármû") keletkezésének idejét még csak hozzávetõleg is - megállapítani. Glasenapp (Die Entstehung des Vajrayán, 1936) joggal hivatkozik arra, hogy e harmadik "Jármû" beavatottjainak elméletei és gyakorlatai már az õsbuddhizmusban sem voltak ismeretlenek. Az istenségek kultusza, mágikus formulák (mantra) recitálása, a misztikus kéztartások (mudrák) tana, valamint az elmélkedést elõsegítõ "körök" (mandala) és ábrák (Jantra) meditációs tárgyként való alkalmazása a Hinajána gyakorlatában sem volt ismeretlen. Amíg azonban a Hinajánában szerepük csak másodlagos volt - csupán segédeszközként alkalmazták, addig a Vadzsrajánában alapját képezik...

Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nõket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és õk lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani õket. Az iszlám vallás a nõt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedõ helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van".