A Gheranda-Szamhitá Jógájában az egyik legfontosabb elem, mintegy központ a Jógában, a Pránájáma, amit időnként a lélegzet szabályozásaként és visszatartásaként írnak le. A Gheranda itt foglalkozik az idő és hely, a szabályozott táplálkozás kérdésével, a Nádik megtisztításával, a különbözó Pránákkal, Kumbhakával, azaz a valódi Pránájámával, ami nyolcágú: Szahita, Szúrjabheda, Uddzsájí, Sítalí, Bhasztríká, Bráhmarí, Múrccshá és Kevalí. Szintén leírja a titkos hangok létráját, amely megnyilvánul a Szádhaka láthatatlan anatómiájában, mint a Pránájáma gyakorlatban való jártasság, melyet a fejlődés érdekében folytat.

Pitagorasz, ugyanúgy, mint az indiai szentek, hitte, hogy az erőszakos energia, ami a leölt állatokból jön, megsemmisíti a tudat békéjét és ennek az a következménye, hogy nem tudják elérni a realitást. Abban hittek, hogy a realitást csak akkor lehet elérni és azzal összekapcsolódni, amikor a tudat tiszta és áttetsző. Bármilyen típusú erőszakosság a tisztaságot és átláthatóságot megsemmisíti. Azoknak, akik ehhez az iskolához akartak csatlakozni, jó karakterrel kellett rendelkezniük.

Törekedjen rendszeressége a lefekvés és felkelés időpontját tekintve! Néhány évtizede ismert, hogy az embernek van egy belső órája. Bioritmusunk szokásaink tartós megváltoztatásával áthangolható! Feküdjön le éjfél előtt, ha teheti úgy, hogy az Ön számára szükséges alvásidő rendelkezésünkre álljon. Ha nem tud egyből elaludni, ne bánkódjon, hiszen szervezete...

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

A hajlamos cselekvés eredménye vagy kielégülés, vagy pedig csalódás. Az előbbi egy időre csillapítja az elme éhségét, az utóbbi rögtön új szenves cselekvésre hevít. A "jó" és "rossz" szándékokból fakadó cselekvés magától értetődően kellemesnek és kellemetlennek minősített élményekhez vezet majd. Ám a Természet lényegéből adódóan minden állapotot újabb állapot követ, minden ösztönzés után újabb ösztönzés következik. A tudati minőségek is törvényszerűen váltakoznak. A Világos minőséget mindig Homályos vagy Ragaszkodó váltja fel. A szenvedés így végső soron nem a fájdalmasnak ítélt tapasztalásokból, hanem a "jó" és "rossz" közötti különbségtevésből születik.

Több mint tíz évet töltött Indiában és Nepálban, különböző dél-indiai hindu asramokban, és Darjeelingben, Kalimpongban és Nepálban tibeti buddhista kolostorokban kutatásokat végzett. Az utóbbi helyeken a nyingmapa és kagyüpa tibeti buddhista iskolák irodalmát kutatta szertartásaikat és meditációikat gyakorolta. Láma tanítói közé tartozott Desung Rinpócse, Kangyur Rinpócse...

A Korán azt is kijelenti, hogy a földi élet felkészülés a túlvilági és örök életre. Akik ezt megtagadják, azok szenvedélyeik és vágyaik rabjaivá válnak és kinevetik az erényes, istenfélő embereket. Az ilyen emberek ostobaságukra csak halálukkor jönnek rá, de akkor már hiába áhítoznak a már elszalasztott lehetőség után.