1861
Rudolf Steiner február 27-én Kraljevecben született, Magyarországon (a mai Horvátország területén), apja az osztrák déli vasút tisztviselĂľje volt.

1862-1879
Gyermekkorát és fiatalságát Mödlingben, Pottschahban töltötte. Iskolába Neudörflben és Bécsújhelyen járt. Kitüntetéssel érettségizett.

1879-1882
A bécsi MĂťszaki FĂľiskolán tanul. FĂľtantárgyai: matematika, kémia, fizika és biológia. Emellett irodalom, filozófia és történelem.

1882-1890
Goethe természettudományos írásainak kiadása Kürschner Deutsche National Litteratur-jában.
Filozófiai tanulmányok. ElsĂľ könyvének megjelenése A goethei világszemlélet ismeretelméletének alapvonalai (1886).
Levélváltás Eduard von Hartmann filozófussal.
Magántanító egy bécsi családnál. Itt találkozik Josef Breuerral, Sigmund Freud tanítójával.
Barátai Rosa Mayreder költĂľnĂľ és a nĂľi jogok harcosa, valamint Friedrich Eckstein, Anton Bruckner késĂľbbi titkára és életrajzírója.
A Deutsche Wochenschrift szerkesztĂľje Bécsben (1888).
Számos cikk jelenik meg politikai témákról.

1890-1897
A Goethe-Schiller archívum állandó munkatársa Weimarban.
Goethe természettudományos írásainak Sophia-kiadásában vett részt.
Találkozik többek közt Hermann Grimmel, Eduard von Hartmann-nal, Ernst Haeckellel, Gabriella Reuterrel és John Henry Mackayval.
Barátsága Anna Eunikével, házasságkötésük 1899.
A filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen (1891).
Disszertációja 1892-ben jelenik meg Igazság és tudomány címen.
Naumburgban meglátogatja a beteg Friedrich Nietzschét.
Megismerkedik Elisabeth Förster- Nietzschével és Nietzsche mĂťveinek kiadójával, Fritz Koegellel.
Megjelenik A szabadság filozófiája (1894), Friedrich Nietzsche küzdelme kora ellen (1895) és Goethe világszemlélete (1897).

1897-1904
Berlinben a Magazin für Litteratur és a Dramaturgische Blätter kiadása és szerkesztése.
ElĂľadói tevékenysége a Szabad irodalmi társaság-ban a Giordano Bruno Szövetség-ben, Az eljövendĂľk irodalmi körében és másutt.
Hat évig tanít a munkásképzés Wilhelm Liebknecht által alapított iskolájában.
Találkozik többek között Else Lasker-Schülerrel, Ludwig Jacobowskival, Stefan Zweiggel, Erich Mühsammal, Paul Scheerbarttal és Rosa Luxemburggal. Számos cikket ír a kultúra és a kor kérdéseirĂľl.

1902-1912
Élénk elĂľadói tevékenység, különbözĂľ nyilvános egyesületekben és a Teozófiai Társaságban, amelynek német szekcióját 1902 októbere óta vezeti.
Találkozás Annie Besanttel Marie von Siverssel együtt bel- és külföldi teozófus páholyok létesítése és szervezése.
ElĂľadásaiban és írásaiban nem a hagyományos teozófus tanítást képviseli, hanem saját kutatási eredményeit, így elsĂľsorban 1901 és 1910 közt megjelenĂľ írásaiban:
A misztika az újkori szellemi élet hajnalán, A kereszténység mint misztikus tény, A magasabb világok megismerésének útja és A szellemtudomány körvonalai. Barátsága Edouárd Schuré és Christian Morgenstern költĂľkkel.
Münchenben 1907-ben Schuré Eleusis szent drámájá-nak betanítása és rendezése, fĂľszerepben Marie von Sivers. Egy új építĂľmĂťvészi impulzus kezdetei.

1910-1913
Rudolf Steiner négy misztérium-drámájának Ăľsbemutatója Münchenben, saját irányításával.
Épület terve Münchenben a mĂťvészi rendezvények, elĂľadások stb. számára.
A terv a hatóságok ellenállásán hiúsul meg.

1913-1919
Megválik a Teozófiai Társaságtól, és megalapítja az Antropozófiai Társaságot.
Számos elĂľadói körút, Marie von Siversszel (1914-tĂľl Marie Steiner) szoros együttmĂťködésben felépíti a bel- és külföldi antropozófus ágazatokat.
Rudolf Steiner vezetésével és számos mĂťvész közremĂťködésével felépül Dornachban (Svájc) a Goetheanum, egy mĂťvészien kialakított kétkupolás épület. A Goetheanum környezetében további lakóházak és gyakorlati célú épületek készülnek, ugyancsak az Ăľ útmutatásai alapján.
Az euritmia, egy új mozdulatmĂťvészet kezdetei (1911), amelyet a továbbiakban színpadi mĂťvészetté fejlesztenek.
A szociális kérdés lényege címĂť írásaiban (1919) és számos elĂľadásában és cikkében a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméjét képviseli.
1919 Ăľszén megalapítja az elsĂľ Szabad Waldorf-iskolát, ezt haláláig Ăľ vezeti.

1920-1925
Számos elĂľadásában és szakmai tanfolyamon indítékot ad különbözĂľ munkaterületek megújulásához, ilyen a pedagógia, az orvostudomány, a természettudományok, a nemzetgazdaság, a teológia, a mezĂľgazdaság, a mĂťvészet és mások.
Létrejönnek az elsĂľ antropozófus beállítottságú kutatóintézetek.
A tagok elĂľadásain elmélyíti a szellemtudományos tartalmakat.
Rendszeresen írja cikkeit az 1921-ben alapított Das Goetheanum címĂť hetilapban.
1922/23 szilveszterének éjjelén tĂťz pusztítja el a Goetheanum épületét. A munkát (elĂľadások, mĂťvészeti rendezvények stb.) az asztalosmĂťhelyben folytatják, amelyet a tĂťzvész megkímélt.
A másik betonból készült épülethez (elkészült 1928-ban) betegsége miatt (1924 ĂľszétĂľl) már csak külsĂľ modellt tudott készíteni.
A tagok számának növekedése és az antropozófus beállítottságú leánymozgalmak elterjedése (pedagógia, orvostudomány stb.), valamint a megváltozott körülmények
1923 végén az Antropozófiai Társaság újjáalakításához vezetnek.
Rudolf Steiner ebben elvállalja az elnökséget.
1924 Ăľsze fekvĂľbetegségének kezdete. Az erĂľsen megnĂľtt elĂľadási tevékenység hirtelen megszakad.
Betegágyán folytatja Életutam címĂť önéletrajzának megírását.
Ita Wegman orvosnĂľvel együtt létrejön A gyógymĂťvészet kibĂľvítésének alapjai.
Nyílt levelek és vezérfonalak alakjában indítékot ad a tagoknak munkájuk spirituális elmélyítéséhez.

1925. március 30-án Rudolf Steiner Dornachban halt meg.

Rudolf Steiner mĂťve ahhoz nyújt alapot az egész világon, hogy az emberek az antropozófia impulzusait ne csak az egyes ember fejlĂľdése számára tegyék eredményessé, hanem a munka és az élet legkülönfélébb területeinek megelevenítésére törekedjenek. MĂťveit, tanulmányait, elĂľadásait - több mint 4000 maradt meg a hallgatók jegyzeteiben -, valamint terjedelmes mĂťvészi munkásságát a Rudolf Steiner összkiadás áttekinthetĂľen csoportosítva teszi hozzáférhetĂľvé a nyilvánosság számára. A kiadói munkát a Rudolf Steiner hagyatékát gondozó ún. Nachlassverwaltung felügyeli Dornachban (Svájc), ahol archívumban Ăľrzik a fennmaradt iratokat, kéziratokat, leveleket, feljegyzéseket, az elĂľadások lejegyzéseit és sok egyebet. Az összkiadás, már nagyobbrészt megjelent 330 kötetén kívül a mĂť egy részét a Rudolf Steiner zsebkönyvek sorozatában is kiadják. Ezenkívül bizonyos témákhoz számos különkiadás is megjelent. Közelebbi információ céljából rendelkezésre állnak a Nachlassverwaltung-hoz tartozó Rudolf Steiner Kiadó aktuális katalógusai.

 

Forrás: www.antropozofiai-tarsasag.hu