1861
Rudolf Steiner február 27-én Kraljevecben született, Magyarországon (a mai Horvátország területén), apja az osztrák déli vasút tisztviselõje volt.

1862-1879
Gyermekkorát és fiatalságát Mödlingben, Pottschahban töltötte. Iskolába Neudörflben és Bécsújhelyen járt. Kitüntetéssel érettségizett.

1879-1882
A bécsi Mûszaki Fõiskolán tanul. Fõtantárgyai: matematika, kémia, fizika és biológia. Emellett irodalom, filozófia és történelem.

1882-1890
Goethe természettudományos írásainak kiadása Kürschner Deutsche National Litteratur-jában.
Filozófiai tanulmányok. Elsõ könyvének megjelenése A goethei világszemlélet ismeretelméletének alapvonalai (1886).
Levélváltás Eduard von Hartmann filozófussal.
Magántanító egy bécsi családnál. Itt találkozik Josef Breuerral, Sigmund Freud tanítójával.
Barátai Rosa Mayreder költõnõ és a nõi jogok harcosa, valamint Friedrich Eckstein, Anton Bruckner késõbbi titkára és életrajzírója.
A Deutsche Wochenschrift szerkesztõje Bécsben (1888).
Számos cikk jelenik meg politikai témákról.

1890-1897
A Goethe-Schiller archívum állandó munkatársa Weimarban.
Goethe természettudományos írásainak Sophia-kiadásában vett részt.
Találkozik többek közt Hermann Grimmel, Eduard von Hartmann-nal, Ernst Haeckellel, Gabriella Reuterrel és John Henry Mackayval.
Barátsága Anna Eunikével, házasságkötésük 1899.
A filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen (1891).
Disszertációja 1892-ben jelenik meg Igazság és tudomány címen.
Naumburgban meglátogatja a beteg Friedrich Nietzschét.
Megismerkedik Elisabeth Förster- Nietzschével és Nietzsche mûveinek kiadójával, Fritz Koegellel.
Megjelenik A szabadság filozófiája (1894), Friedrich Nietzsche küzdelme kora ellen (1895) és Goethe világszemlélete (1897).

1897-1904
Berlinben a Magazin für Litteratur és a Dramaturgische Blätter kiadása és szerkesztése.
Elõadói tevékenysége a Szabad irodalmi társaság-ban a Giordano Bruno Szövetség-ben, Az eljövendõk irodalmi körében és másutt.
Hat évig tanít a munkásképzés Wilhelm Liebknecht által alapított iskolájában.
Találkozik többek között Else Lasker-Schülerrel, Ludwig Jacobowskival, Stefan Zweiggel, Erich Mühsammal, Paul Scheerbarttal és Rosa Luxemburggal. Számos cikket ír a kultúra és a kor kérdéseirõl.

1902-1912
Élénk elõadói tevékenység, különbözõ nyilvános egyesületekben és a Teozófiai Társaságban, amelynek német szekcióját 1902 októbere óta vezeti.
Találkozás Annie Besanttel Marie von Siverssel együtt bel- és külföldi teozófus páholyok létesítése és szervezése.
Elõadásaiban és írásaiban nem a hagyományos teozófus tanítást képviseli, hanem saját kutatási eredményeit, így elsõsorban 1901 és 1910 közt megjelenõ írásaiban:
A misztika az újkori szellemi élet hajnalán, A kereszténység mint misztikus tény, A magasabb világok megismerésének útja és A szellemtudomány körvonalai. Barátsága Edouárd Schuré és Christian Morgenstern költõkkel.
Münchenben 1907-ben Schuré Eleusis szent drámájá-nak betanítása és rendezése, fõszerepben Marie von Sivers. Egy új építõmûvészi impulzus kezdetei.

1910-1913
Rudolf Steiner négy misztérium-drámájának õsbemutatója Münchenben, saját irányításával.
Épület terve Münchenben a mûvészi rendezvények, elõadások stb. számára.
A terv a hatóságok ellenállásán hiúsul meg.

1913-1919
Megválik a Teozófiai Társaságtól, és megalapítja az Antropozófiai Társaságot.
Számos elõadói körút, Marie von Siversszel (1914-tõl Marie Steiner) szoros együttmûködésben felépíti a bel- és külföldi antropozófus ágazatokat.
Rudolf Steiner vezetésével és számos mûvész közremûködésével felépül Dornachban (Svájc) a Goetheanum, egy mûvészien kialakított kétkupolás épület. A Goetheanum környezetében további lakóházak és gyakorlati célú épületek készülnek, ugyancsak az õ útmutatásai alapján.
Az euritmia, egy új mozdulatmûvészet kezdetei (1911), amelyet a továbbiakban színpadi mûvészetté fejlesztenek.
A szociális kérdés lényege címû írásaiban (1919) és számos elõadásában és cikkében a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméjét képviseli.
1919 õszén megalapítja az elsõ Szabad Waldorf-iskolát, ezt haláláig õ vezeti.

1920-1925
Számos elõadásában és szakmai tanfolyamon indítékot ad különbözõ munkaterületek megújulásához, ilyen a pedagógia, az orvostudomány, a természettudományok, a nemzetgazdaság, a teológia, a mezõgazdaság, a mûvészet és mások.
Létrejönnek az elsõ antropozófus beállítottságú kutatóintézetek.
A tagok elõadásain elmélyíti a szellemtudományos tartalmakat.
Rendszeresen írja cikkeit az 1921-ben alapított Das Goetheanum címû hetilapban.
1922/23 szilveszterének éjjelén tûz pusztítja el a Goetheanum épületét. A munkát (elõadások, mûvészeti rendezvények stb.) az asztalosmûhelyben folytatják, amelyet a tûzvész megkímélt.
A másik betonból készült épülethez (elkészült 1928-ban) betegsége miatt (1924 õszétõl) már csak külsõ modellt tudott készíteni.
A tagok számának növekedése és az antropozófus beállítottságú leánymozgalmak elterjedése (pedagógia, orvostudomány stb.), valamint a megváltozott körülmények
1923 végén az Antropozófiai Társaság újjáalakításához vezetnek.
Rudolf Steiner ebben elvállalja az elnökséget.
1924 õsze fekvõbetegségének kezdete. Az erõsen megnõtt elõadási tevékenység hirtelen megszakad.
Betegágyán folytatja Életutam címû önéletrajzának megírását.
Ita Wegman orvosnõvel együtt létrejön A gyógymûvészet kibõvítésének alapjai.
Nyílt levelek és vezérfonalak alakjában indítékot ad a tagoknak munkájuk spirituális elmélyítéséhez.

1925. március 30-án Rudolf Steiner Dornachban halt meg.

Rudolf Steiner mûve ahhoz nyújt alapot az egész világon, hogy az emberek az antropozófia impulzusait ne csak az egyes ember fejlõdése számára tegyék eredményessé, hanem a munka és az élet legkülönfélébb területeinek megelevenítésére törekedjenek. Mûveit, tanulmányait, elõadásait - több mint 4000 maradt meg a hallgatók jegyzeteiben -, valamint terjedelmes mûvészi munkásságát a Rudolf Steiner összkiadás áttekinthetõen csoportosítva teszi hozzáférhetõvé a nyilvánosság számára. A kiadói munkát a Rudolf Steiner hagyatékát gondozó ún. Nachlassverwaltung felügyeli Dornachban (Svájc), ahol archívumban õrzik a fennmaradt iratokat, kéziratokat, leveleket, feljegyzéseket, az elõadások lejegyzéseit és sok egyebet. Az összkiadás, már nagyobbrészt megjelent 330 kötetén kívül a mû egy részét a Rudolf Steiner zsebkönyvek sorozatában is kiadják. Ezenkívül bizonyos témákhoz számos különkiadás is megjelent. Közelebbi információ céljából rendelkezésre állnak a Nachlassverwaltung-hoz tartozó Rudolf Steiner Kiadó aktuális katalógusai.

 

Forrás: www.antropozofiai-tarsasag.hu