A sámánizmus története, eredete |
A sámán feladata, szerepe igen sokrétĂ» volt: gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek õrzõje, áldozati rítusok irányítója. A sámánizmus õsi hiedelemrendszer, kapcsolatba hozható a vallási fejlõdés korai formáival, az animizmussal, és a totemizmussal. Az "animizmus" szerint minden élõnek és élettelennek lelke van, a kõnek éppúgy mint egy fának. Az animizmus ezáltal a természettel... |
Tovább...
|
|
A sámánizmus világképe |
A darvász története így szól: "Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdõvel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, ombolyogni, (gomolyogni) abból támad a szél. Olyan csudálatos nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ága között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc esztendeig nem vesz a szájába tejnél egyebet. Az meg tudni való, hogy tátus az ilyen. Mert ez csudálatos nagy fa olyan helyen nõtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá. Az emilyen ember csak hírét hallja, hogy van, de látni nem láthatja." A magyar népmesék motívuma az égígérõ fa, a tetejetlen fa, melynek törzsén egy házban él a hold anyja... |
Tovább...
|
|
A sámánok elképzelése a lélekrõl |
A "testlélek", az "életlélek", legtöbbször "lélekzetlélekként" jelenik meg. Ez a légzésnek az életelvvel, az élettel való azonosítására utal. A magyar lélek szó a "lélegzet" szó származéka. A lélek és a lélegzet szó, ill. a lélek és a test szoros kapcsolatára utal pl. a "kileheli a lelkét", "hálni jár belé a lélek", "csak aludni jár belé a lélek" szólások. Ez utóbbi kettõ mögött, - melyeket a beteges, gyenge egészségĂ» emberekre használják -, egy olyan képzet is meghúzódik, hogy a lélek idõrõl idõre eltávozik a testbõl, véglegesen még nem hagyja el, aludni, hálni még visszatér, visszajár belé. A testlélek lehet egy vagy több. |
Tovább...
|
|
A sámánok kiválasztásáról, beavatásáról |
A magyar néphit szerint a táltos, és a táltos lova egyaránt tejen él. (Ez a felsõbb tudást, a beavatottságot jelképezi. A tej, mint az életben tartó anyatej, az "életvize", a halhatatlanság itala, szellemi táplálék, az égi világgal való kapcsolat záloga. Ezzel szemben a boszorkány, aki az ártó hatalmat jelképezi... |
Tovább...
|
|
|