India hat védikus filozófiai rendszere közül az egyik és talán egyedül igazán ismert, a jóga-darsana. Érdekes módon a jóga kifejezés mára egy gyĂťjtĂľfogalommá nĂľtte ki magát, amely az önmegvalósítás különbözĂľ folyamatait foglalja magában. Manapság a legtöbb ember a jóga fogalma alatt a hatha-jógát érti, mely a különbözĂľ ászanákat (jógapózokat), a pránájámát (légzĂľgyakorlatokat) és e jógafolyamathoz...

Jóga jelentése és célja a kapcsolódás az egyesülés, melyet életünk minden területén gyakorolhatunk. A Jóga elsĂľsorban az elménket célozza meg, így elĂľnyeit éppen ott élvezhetjük, ahol vagyunk! Jelen esetben a párkapcsolat területén, hiszen olyan eszköz van a birtokunkban, amellyel felszabadíthatjuk...

A meditációban azért is használjuk Ăľket, mert feladatot adnak az elmének, mely könnyen kicsúszik figyelmünk ébersége alól, s máris azon kapjuk magunkat, gondolkodni, tervezni, emlékezni kezdtünk meditációs gyakorlatunkban. A dzsapa, vagy recitáció alkalmával azonban az elme saját természete szerint cselekedhet, csak éppen irányítottan végzi szokásos tevékenységét. gy szelíden, az ahimsa elve szerint, úgy zabolázzuk meg, hogy nem teszünk rajta erĂľszakot. Van egy történet, mely jól szemlélteti, miként is mĂťködik az elme, s miként hat rá a mantra.

A Jógában magam is felfedeztem azokat a lehetĂľségeket, melyek nem csupán a testi erĂľ megszerzésére vonatkoznak, hanem életünk irányításának, gazdagításának, színesebbé tételére. Éppen ezért Jógagyakorlatomban alkalmazom  a test és lélek a szellem  ápolásának, tisztításának...

Létezik egy mantra, mely igen nagy jelentĂľségĂť, s ennek ellenére, alkalmazása nem korlátozott, se vallási hovatartozás, sem a mantrák tudományában való jártasság, vagy a jóga magasabb szintĂť gyakorlásának végzése által, sem érett bölcsesség elérése szerint. Ez a Hamsa, vagy So’ham mantra, melyet elsĂľ lélegzetvételünkkor kapunk, s utolsó sóhajunkkal,  leheletünkkel engedünk csak el, s e kettĂľ között szüntelenül áramlik bennünk, s vele magának az életnek az áramló hullámzása jár át, ha még nem vagyunk tudatosak felĂľle, akkor is. Minden egyes belégzés a „szo”, minden egyes kilégzés közben a „ham” mantra recitál bennük, mint a légzés természetes hangjai.

A híd, lélek és a test között a pranajama gyakorlata, ez a jóga negyedik teste. A légzés szerepe egyértelmĂťen fontos jelentĂľségĂť. A légzés kihat a belsĂľ szervek mĂťködésére, a szervezet általános állapotára, alapmĂťködési rendszerekre, a mentális folyamatokra. Tehát a nélkül is érdemes végezni Ăľket, hogy mélyebb tartalmakat fedeznénk fel, spirituális vonatkozásait megismernénk, pusztán egészségünk javítása, segítése érdekében.

A jógával való találkozásom  legközvetlenebb tapasztalata, hogy a testem felszabadultabb, a testi – lelki és szellemi korlátaim oldódnak,  másként  gondolkodom  test és lélek lehetĂľségeirĂľl. NĂľi jógafoglalkozásaim alapmotívuma a finomérzékelés, mely lassú, finom belsĂľ munkát jelent. Munkám üzenete  a nĂľk számára...

Test és lélek rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Lelki feszültségeink nem csak a külvilág felé való megnyilvánulásunkban mutatkoznak meg, hanem izmaink tónusában, feszültségeiben, görcsiben is felfedezhetĂľk. Az izmok megszokásból kialakult feszültsége visszahat lelki állapotunkra is, tehát abban az esetben is fennállhat feszültség, amikor szituáció nem ad okot rá és érzelmileg sem indokolt.

A rohanva gördülĂľ hétköznapok sĂťrĂť egymásutánisága egyre magasabb elvárásokat támaszt a modern korban élĂľ emberrel szemben. Az élet mind többet és többet követel. Sikerorientált világunk megfeledkezett arról, hogy a belsĂľ egyensúly elvesztése pont a követelések kielégítésének útjában áll.  Miközben folyton a körülöttünk zajló változásokhoz alkalmazkodunk...