Menu Content/Inhalt
Főmenü > Világvallások > Buddhizmus > Kunzig Samar Rinpocse: A Bodhiszattva fogadalom
 
 
Kunzig Samar Rinpocse: A Bodhiszattva fogadalom
A Bodhiszattva fogadalom

ImageA Bodhiszattva fogadalomnak általában két fő szempontja van. Az első aspektus a bodhiszattva célja, vagy szándéka, a második ezen célnak az alkalmazása, amely azt jelenti, hogy valóra váltjuk, cselekvéssé formáljuk az óhajt. A Bodhiszattva fogadalmat a Menedék fogadalom után célszerű letenni.

A Bodhiszattva fogadalom célja

Az első az óhaj vagy a szándék nézőpontja. Ez azt jelenti, hogy kitűzünk egy célt a tudatunknak, egy célpont irányába. Mi is lehet ez? Ez az összes élőlény, amelyek betöltik a teret a legkülönbözőbb létformákban, minden világban és bolygón. Miről ismerszik meg egy élőlény? Arról, hogy az élőlény rendelkezik tudattal. Létformáját a szenvedés jellemzi, köszönhetően annak a ténynek, hogy a tudat mélyen gyökerezik az alapvető tudatlanságban. Egy, az alapvető tudatlansággal megbélyegzett tudat semmi mást nem alkot, kizárólag zavaró érzelmeket. Ilyen befolyás alatt elkerülhetetlenül tetteket fogunk végrehajtani, és karmát halmozunk fel, s azt rossz karmaként éljük meg. A karmikus magok, amikor beérnek, szenvedést hoznak létre. Ez pedig az a szenvedés, amely megalapozza és létrehozza a különféle létformákat. A folyamat életről életre létrehozza önmagát, s kiváltja a létezés körforgását. Azáltal, hogy törődünk az összes lénnyel, a körülményeikkel s a szenvedésükkel, kifejlesztünk egy valós együttérzést.

Valós belső késztetés kifejlesztése minden lény megszabadulásáért

Nem megfeledkezve arról a szenvedésről, amit átél az összes lény, ki kell fejlesztenünk egy hozzáállást. Ez egy olyan tudati hozzáállás, amely mélyből jövő óhaj, amit őszintévé kell kifejlesztenünk. Ez az óhaj miden lény számára: a teljes és végleges megszabadulás a szenvedéstől. Szembesülve a lények e szenvedésével, az egyénnek bátorítania kell saját magát, hogy kifejlessze azt a tudatállapotot, amely bodhicsitta néven vált közismertté. Annak érdekében, hogy valaki megvalósítsa ezt az óhajt, egyszóval megszabadítsa a lényeket a szenvedéstől egy meghatározott módon, dolgoznia kell saját magán és meg kell szabadulnia saját szenvedésétől, zavarodottságától. Akkor aztán szert tehet arra az igazi képességre, hogy másokat segítsen, és hogy megszabadítsa őket. Ez a képesség egy teljes és tökéletes felébredés; ez a Buddhaság állapota. Ez egy valóságos képesség: önként mások hasznára válni. Annak érdekében, hogy megvalósítsuk ezt a felébredett tudatállapotot, szükséges az ok határozott megteremtése.

A felébredett tudat

A bodhicsitta kifejlesztése, vagyis a megvilágosodás utáni vágy a felébredés oka. Ennek a vágynak a kifejlesztése egy magot ültet el a tudatban, amely megvilágosodásként fog beérni. Hogy formába öntsük elkötelezettségünket, Bodhiszattva fogadalmat teszünk. A fogadalom letételével folytatjuk a tudat ezen hozzáállásának megvalósítását, és spirituálisan fejlődünk. Életről életre mindinkább képessé válunk arra, hogy mások javára legyünk. Végül majd elérjük a végső eredményt, ami a teljes és tökéletes felébredés, a Buddhaság állapota. Akkor spontán hasznára leszünk másoknak, többé nem egy művi, hanem egy teljesen magától értetődő módon, minden akadálytól mentesen. Ahogy a nap ragyog az égen és megvilágít mindent, a Buddha tevékenysége olyan természetes lesz mások javára. Ez az, amit a felébredés eredményének neveznek, ez egy teljes és tökéletes felébredés, amely a bodhicsitta kifejlesztésének lehetőségével együtt lett megszerezve.

Ennek következtében ez a két nézőpont, a két hivatkozási pont a megvilágosodás felé vezető ösvényen az eredmény maga, és a mag vagy ok, ami megteremti az eredményt. Az eredmény az eredendő képesség, hogy hasznára váljunk másoknak. Ennek oka a bodhicsitta kifejlesztése, a megvilágosodott hozzáállás kifejlesztése, formába öntve a Bodhiszattva fogadalommal.

Az élőlények négy típusa

Beszéltünk a felébredésről mint eredményről. Fontos valóban megérteni, hogy ez az eredmény micsoda, és mit jelent felébredettnek lenni. Egy Buddha rendelkezik a képességgel, hogy mások javát teljesítse spontán és határok nélkül. Szükséges megértenünk, hogy mit is jelent ez valójában.

Egy Buddha spontán módon hasznára van másoknak a tevékenysége négy szintjén keresztül, amely megfelel a lények négy típusának. Spontán módon egy Buddha tevékenysége lehetővé teszi a lényeknek, akik teljesen bezárva élnek a szamszárában és a szenvedésükben, hogy szert tegyenek a lehetőségre önmaguk felszabadítására. Különösen azon lények esetében, akik a szenvedés csapdájában élnek az alsóbb világokban. Egy Buddha rendelkezik a képességgel, hogy elindítsa őket egy olyan újjászületés felé, amelyben megtapasztalhatják a relatív boldogságot.

A második és harmadik szintű tevékenység azokra a lényekre vonatkozik, akik már a spirituális gyakorlás ösvényén járnak. Ezek a lények az arhatok, és a Pratyeka Buddhák. (Ők az ösvényen járnak, de a megvalósításuk szintje még nem felel meg a valódi megvilágosodásnak.) Ebben az esetben egy Buddha tevékenysége a bátorítás és a támogatás formáját ölti, így ők teljesen meg tudják szabadítani önmagukat a szamszárától.

Vegyük példának az arhatokat. Gyakorlásuk majdan a Kis Jármű (a Hinajána) megvalósítását nyújtja számukra; a Buddhák hasonlóképpen segíteni tudnak nekik a teljes megvilágosodás elérésében. Az arhatok azok, akik már létrehozták a tudat belső békéjét. Ők teljesen ebben a békés állapotban vannak. A belső béke e fajta megvalósítása az egyéni megszabadulás ösvényének eredménye, egy arhat felébredett állapota. A Buddha tevékenysége hatással van egy arhatra, hogy haladjon tovább a teljes felébredés felé, mintsem megmaradjon ebben a békés állapotban. Egy Buddha tevékenysége képes hatékonyan kizökkenteni egy arhatot a nyugalmi állapotából, és a samadijának békéjéből vagy a meditatív elmélyedésből. A Buddhák buzdítják az arhatokat, hogy útjukat folytassák tovább az ösvényükön a teljes felébredés irányában. Ugyanez vonatkozik a Pratyeka Buddhákra.

Egy Buddha tevékenysége hasznára van az élőlények negyedik típusának is. Ők azok a gyakorlók, akik a bodhiszattva ösvény magasabb szintjein vannak, ami a nyolcadik vagy a kilencedik szint. Ezeket a bodhiszattvákat buzdítja és segíti egy Buddha tevékenysége, hogy folytassák törekvéseiket, hogy tartsanak ki, amíg önmaguk megvalósítják a teljes felébredést.

Ilyenformán láthatjuk, mily’ hatalmas egy Buddha felébredett tevékenysége. Ezzel egy időben ennek hatósugara felöleli azokat a lényeket, akik teljesen megrekedtek a szamszárában, a lényeket, akik már a gyakorlás ösvényén járnak, mint ahogyan azokat a lényeket is, akik már elérték az ösvény különböző szintjeit. Röviden: ez a tevékenység minden típusú lény hasznára válik, az ösvény minden szintjén. Ezért fontos megértenünk a kezdeti okot, amely kiváltja ezt a spontán és végtelen tevékenységet. Ez az ígéret, ez az elkötelezettség, és ez az eskü a gyakorlásra azon célból, hogy segítsünk és hasznára legyünk másoknak. A Bodhiszattva fogadalom lehetővé teszi számunkra, hogy rendelkezzünk majd ezzel a spontán és határtalan eredménnyel.

A megvilágosodás utáni vágy cselekvésbe ültetése

Azért, hogy megvalósítsuk ezt a megvilágosodás utáni vágyat s óhajt, el kell köteleznünk magunkat a hat paramita, a hat megvilágosodott tulajdonság gyakorlására. Ezek a következők: nagylelkűség, morál, türelem, lelkes erőfeszítés, meditáció, és nem megkülönböztető bölcsesség. Egy Buddha olyan valaki, aki ezt a hat tulajdonságot a teljes tökéletességig vitte. A teljes felébredettség megvalósítható ezen jellemvonások gyakorlásával. A Buddhák gyakorolták és valóra váltották e tulajdonságokat, tökéletesítették ezeket, és ekképpen érték el a megvilágosodást. Számos létezésen mentek keresztül, amely abban az óhajukban gyökerezett, hogy tényleg másokon segítsenek. Ennek eredményeként megvilágosodott jellemvonásaik kiteljesedtek. Követnünk kellene a példájukat, és ahogy letesszük a Bodhiszattva fogadalmat, azt kellene gondolnunk: „Ahogy a Buddhák a múltban, a jelenben és a jövőben, magamévá teszem a hat megvilágosodott tulajdonság, a hat paramita gyakorlásának ösvényét, én is ezt az ösvényen fogok járni.”

Önfegyelem a Bodhiszattva fogadalomért

Működésbe hozhatjuk és végrehajthatjuk a Bodhiszattva esküt a háromféle önfegyelem összefüggésében. Először: csökkentsük negatív cselekedeteinket, amelyek szenvedést okoznak. Másodszor: halmozzunk fel pozitív cselekedeteket, amelyek általunk pozitívnak megélt eredményeket hozhatnak létre sajátmagunk és mások számára. És harmadszor: viselkedjünk és cselekedjünk úgy, hogy az mások javára váljék.

Annak érdekében, hogy megtartsuk és teljesítsük a Bodhiszattva fogadalmat, képeznünk kell magunkat. A módszereket világosan kifejtette Gampopa: A megszabadulás díszes ékköve című művében. Ha teljesen képzettekké válunk ezekben a módszerekben, akkor egy nagyon erős alapot építünk az erények kifejlesztése és minden érdekében, amit pozitívnak hiszünk. A fejlődés maga automatikus, amíg a fogadalom meg nem törik. Még akár akkor is, amikor alszunk, és akár akkor is, amikor a tudat figyelmetlen, ezek a pozitív előnyök folytatják a fejlődést. Ez az, amiért azt mondják, hogy a Bodhiszattva fogadalom olyan, mint termőföld az erények fejlődéséhez.

Forrás: www.kamala.hu
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Body Talk