Igyunk elég folyadékot! |
Tudta, hogy 3 percig bírjuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül? A víz tehát nélkülözhetetlen az élethez! A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermekek szervezetének 80%-át alkotja víz. Nem csak a fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem azokat külső közegként is körül veszi. Funkciója sokrétű, hiszen oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke. A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), majd az életműködés során keletkező salak anyagokat elszállítja. A víz részt vesz a légzés és a hőszabályozás folyamatában, valamint a sav-bázis egyensúly megtartásában is. A napi vízszükséglet a következő forrásokból adódik össze:
A mérleg másik oldalán ezzel egyenlő vízleadás áll, amelynek összetevői:
Vigyáznunk kell arra, hogy nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy- óránként akár több liternyi! – vízvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni. Illetve a túlságosan nagy folyadékfogyasztást fokozott vizelet-elválasztásnak kell kiegyensúlyoznia. Kiszáradás (dehidráció) tehát akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amit felvesz. Eredményezheti hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés, és a vízbevitel csökkenése. A kiszáradás következménye lehet: 1. anyagcserezavar, 2. fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, 3. szédülés, fejfájás, zavartság, 4. szívdobogásérzés, 5. vesekő kialakulása, 6. vérsűrűsödés , 7. izomgörcsök, 8. salakanyag lerakódás , 9. öregedési folyamat felgyorsulása. Mikor igyunk vizet?
Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet. Folyadékszükségletünk egyénenként változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. miatt. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni ezeket a különbségeket. Az átlagos folyadékszükségletet naponta kb. kb. 2,5 l-nek tekintik. Milyen vizet igyunk? Vezetékes vizet talajvízből és feldolgozott folyóvízből nyerhetünk. A víz szinte minden anyagot képes felvenni, ami azért veszélyes, mert nem látjuk, hogy milyen káros anyagokat tartalmaz. Akár 50 000 nemkívánatos mellékanyag is található a vizünkben. Azonban a különböző káros anyagoknak csak két százalékát kötelező kiszűrni. Nehézfémek, vírusok, hormonok, permetszerek, vegyi anyagok és kálciumkarbonát (vízkő), amely bebizonyítottan érelmeszesedéshez vezet. Ezekből az anyagokból ellenőrizhetetlen mennyiségek találhatók a vezetékes vizünkben. Az ásványvizeket forrásokból nyerjük. Vannak szerves és szervetlen ásványok, amelyeket a vízzel juttatunk szervezetünkbe. Testünk „vegyi laboratóriuma” csak szerves ásványokat képes felvenni. Ezek a szerves ásványok csak élő anyagokban találhatók meg, amelyek egykor éltek. Ezekre példa: a növényekben, zöldség, gyümölcs tejtermékek, hús hal és szárnyasok. Az ásványvizekben található ásványi anyagok szervetlenek, ezért az emberi szervezet nem tudja felvenni őket. Ezeket a szervetlen ásványokat az emberi szervezet részben ki is választja. A másik részt a szervezet elraktározza. A következmények elmeszesedés és az életfontosságú szervek működési zavarai. Mindezekből következik, hogy szervezetünk számára a legjobb az ásványokban szegény (1gramm / liter alatti érték), természetes, szénsavmentes forrásvíz: ilyen vizek az artézi forrásvizek! Forrás: www.hairwellness.hu Hullik, korpásodik, száraz és töredezett a haja? Hatékony megoldás: DR. IMMUN hajkúra! |