Miután nem látjuk energiapályáinkat, ezért azok töltöttségi szintjét közvetlenül nem tudjuk érzékelni. Ennek megállapítására a már ismertetett próbakezeléses módszer a leghatékonyabb, de hátránya, hogy alkalmazása átmeneti egészségromlással is járhat. Ezért lesznek akik idegenkedni fognak ettől a nagy hatásfokú, de kissé drasztikus módszertől. Számukra javasolható egy hasonló hatásmechanizmusú, de lényegesen veszélytelenebb eljárás. Ez nem, más mint a mágneses próba, amely főleg érzékeny, vékony bőrű egyéneknél alkalmazható előnyösen. Ehhez szerezzünk be egy kb. 6-7 mm átmérőjű és 10-12 cm hosszú erősen felmágnesezett acélrudat. A legkönnyebben ALNICO ötvözőanyagú mágnesrúdhoz juthatunk hozzá. Az oldalát PVC zsugorcsővel szigeteljük le, hogy az ujjainkról ne kerüljön rá zavaró villamos töltés. A villamossági szaküzletekben beszerezhető 7 mm átmérőjű, vastag falú zsugorcső felhúzás utáni zsugorításához nincs szükség ipari hőágyúra, mert ez a művelet gáztűzhely, vagy akár egy öngyújtó lángja fölött is végrehajtható.

A próbát oly módon végezzük, hogy a mágnesrúd ellentétes töltésű végét néhány percig nyomjuk a vizsgálandó meridián megfelelő pontjához. Ennek a módszernek a hátránya, hogy csak a telített meridiánjaink megkeresésére alkalmas. Ezt a helyzetet az a szemléletes hasonlat érzékelteti leginkább, hogy egy kritikus mértékben feltöltött palackból néhány százalék gázt elvezetünk, akkor elkerülhetjük a robbanást. Ha viszont egy üres tartályba néhány csepp vizet töltünk, attól az még nem fog megtelni. Tehát ezzel a csekély hatékonyságú eszközzel csak a telített meridiánjaink szedáló pontján keresztül tudunk érzékelhető hatást elérni. Ez tulajdonképpen nem is olyan nagy baj, mert a próbakezeléses módszer hátránya csak a telített meridiánjaink vizsgálatánál jelentkezik, üresnek tűnő meridiánjaink ellenőrzésénél nyugodtan alkalmazhatjuk az árammal történő próbát.

Egy ennél is kíméletesebb, de bizonytalanabb módszer meridiánjaink energiaállapotának kifürkészésére, testünk céltudatos figyelése. A visszér kialakulásának pl. a vérerek ura meridián energiahiánya az egyik oka. Az akupunktúrás szakkönyvekből tudjuk, hogy ez a meridián a "szerv-óra" szerint 19 és 21 óra között töltődik fel energiával. Ha este 7 óra után azt tapasztaljuk, hogy kezünkön és lábunkon a visszeresség jelentősen csökken, az erek kevésbé dagadnak ki, akkor valószínű, hogy vérerek ura meridiánunk energiahiányban szenved. Ugyanúgy következtethetünk valamely meridiánunk energiatelítettségére is, ha a megadott időszakban a megfelelő meridiánhoz tartozó szervünk állapota romlik. Így pl. ennek tudható be, hogy a telített meridiánú májbetegek gyakran éjjel 1 és 3 óra között vannak a legrosszabbul. Az álmatlanságnak, a hajnali 2-3 óra közötti felébredésnek is gyakran a májmeridián telítettsége az oka.

Mellesleg ez az állapot a vékonybél-vastagbél áttételeken keresztül emésztési zavarokat is szokott okozni. Ugyanezen az alapon könnyen megérthetjük, hogy a legtöbb tüdőbeteg, vagy a tüdejüket dohányzással szándékosan rongálók miért éppen hajnalban, vagy kora reggel köhögnek a legintenzívebben. Kissé komplikálja a helyzetet, ha valamely szervünk állapotáért egyszerre több meridián is felelős. Ilyen szervünk pl. a szív, melynek állapota nem csak a szív, hanem a vérerek ura meridián töltöttségi fokától is erősen függ.

Tovább bonyolítja ennek a módszernek az alkalmazását, hogy a megfigyelt jelenség gyakran áttételek útján jön létre. Ha pl. reggel 7 és 9 óra között azt tapasztaljuk, hogy visszereink összehúzódnak, az nem a gyomormeridiánnak tudható be, hanem annak, hogy az energiával telítődő gyomormeridián a "dél-éjfél" szabály alapján csökkenti a vérerek ura meridián telítettségét és ez váltja ki az érzékelt hatást. A helytálló következtetések megállapításához tehát tisztában kell lennünk az egyes energiapályák szervezetünkre gyakorolt globális hatásával is. Ennek ismeretében már könnyen eldönthetjük, hogy a gyanúsnak talált meridián okozza-e az érzékelt jelenséget, vagy a "dél-éjfél", illetve a "férj-feleség" szabály által megnyilvánuló áttételes hatásról van szó. Ha valamely betegségünk intenzitása nem függ a napszakoktól, akkor jó okunk lehet a különleges meridiánjaink, elsősorban a kormányzó és a befogadó vezeték befolyására gyanakodnunk. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ez az utóbbi módszer nem csak a legkisebb hatásfokú, hanem egyúttal a legbizonytalanabb is, mert képzelgésre hajlamos egyének könnyen juthatnak tévútra, hamis következtetéseket vonva le egyes betegségeik és meridiánjaik energiaállapotának viszonyáról.

Kiegészítő kezelési szabályok

Elektrostimulációs készülékkel csak beadni lehet energiát, elvonni nem. Ez a hiányosság azonban ne keserítsen el bennünket, mivel az egészség előfeltétele a testünkbe áramló külső energiák összhangja, vagyis a kozmikus erőközpontból kiáramló Yang, és a mikrovilágunk középpontjából, a Földből kiáramló Yin energia egyensúlya. A szervezet energiaegyensúlyának megbomlása esetén rendszerint minden egyes energiatúltengésben lévő vezetékhez tartozik egy energiahiányos meridián is, mely a "dél-éjfél" vagy a "férj-feleség" szabály szerint könnyen megtalálható. A megfelelő pontok elektrostimulációs úton való ingerlésével, vagyis az energiahiányos meridiánokban folyó bioáram serkentésével a rendelkezésre álló készülékünkkel is visszaállíthatjuk bioenergia-egyensúlyunkat.

Energiatúltengés esetén a szedáló pontokat csak akkor célszerű kezelni, ha erős fájdalmaink vannak, vagy ha gyors életmentésre van szükség. Normál esetben a társmeridiánok feltöltésével végezzük a gyógyítást. Az energiahiányos meridián feltöltése, az energiaegyensúly helyreállítása után nem csak a kezelt meridián betegségei, hanem a vele kapcsolatban lévő telített meridián beteg szervei is automatikusan meggyógyulnak.

Érdekességként megemlíthető, hogy Fülöp-szigeteki healerek ezt a problémát percek alatt megoldják, mert a kezükből kiáramló intenzív bioenergia-sugárzással rövid idő alatt képesek az energiahiányos meridiánokat feltölteni, és ezzel a beteg szerveket tartósan meggyógyítani. Daganatos megbetegedések esetén a gyógyítás előtt felszaporodott felesleges sejteket a szervezet öntisztító mechanizmusa távolítja el a nyirokérrendszer segítségével. Mint tudjuk, az akupresszúránál figyelembe kell venni mind a meridián jellegét, mind pedig töltöttségi szintjét. A kézrátételes gyógyításnál azonban egyszerűbb a helyzet. Itt a kézből kiáramló Yin és Yang energiák nem az egyes akupunktúrás pontokkal érintkeznek, hanem a meridiánok egészével. A healer nem keres akupunktúrás pontokat, hanem végigsimítja a páciens bőrét, és a kezelt testrész meridiánjaiban, vagy a beteg szervben automatikusan végbemegy a töltéskiegyenlítődés. A healer energiaszintjétől függően ez az eljárás ruhán keresztül is eredményes lehet.

Ügyelni kell azonban arra, hogy energifeltöltés esetén a kéz Yin és Yang energiamezőivel itt is csak ellentétes jellegű meridiánok, illetve szervek kezelhetők. A kezet tehát úgy kell elhelyezni a beteg szerv vagy meridián felett, hogy a Yin zóna Yang meridiánt, a Yang zóna pedig Yin meridiánt sugározzon be. A legtöbb healer ezt az irányítást sokszor öntudatlanul végzi, mert csak a beteg szerv aurájának elszíneződését figyeli. Kezelés közben a kezét már eleve úgy helyezi el, hogy a gyulladás csökkenjen, illetve a meridiánokban a töltéskiegyenlítődés létrejöjjön.

Ennél a típusú gyógyításnál gond csupán azokkal a healerekkel van, akik nem képesek kezelés közben figyelemmel kísérni a meridiánokat, és más módon sem látnak bele a testbe. Náluk könnyen előfordulhat, hogy főleg nagyobb testfelületek kezelése esetén a helytelen energiairányítás következtében súlyosbítják a telített vagy energiahiányos meridiánok állapotát. Ilyen healerekhez tehát csak akkor menjünk, ha tudjuk, hogy melyik meridiánunkkal van baj, és saját érdekünkben ragaszkodjunk a szigorúan irányított akupresszúrás kezeléshez. Semmiképpen ne hagyjuk, hogy az általuk jónak vélt koreográfián alapuló rapszodikus mozdulataikkal szétzilálják meridiánjaink energiaegyensúlyát, vagy a már meglévő energiazavart tovább fokozzák. Egyébként ezek a jellegzetes söprő kézmozdulatok nagy hasonlóságot mutatnak a mesmerizmussal. Ez a gyógyítási mód azonban csak abban az esetben hatásos, ha a healer le tudja csökkenteni az agyfrekvenciáját legalább alfa szintre. Ha erre nem képes, akkor az energiabesugárzás irányíthatatlanná válik, és többet árt, mint használ.

Ebben a földrajzi régióban számos olyan gyógyító is van, aki képes arra, hogy a kezéből kiáramló energiával egy erős antikohéziós teret hozzon létre, amely semlegesíti a molekulák közötti összetartó erőt, és ezáltal vágási sebek keletkezése, vagyis a sejtek szétroncsolása nélkül is képesek behatolni a test belsejébe. Ennek a magasabbrendű gyógyítási módszernek az az előnye, hogy az elhalt szövetdaraboknak az eltakarítását nem bízzák a szervezet lassú öntisztító mechanizmusára, hanem egy sajátos műtéti eljárás során kiemelik a testből, tehát az energiabesugárzás útján meggyógyított szerveket egyúttal meg is tisztítják.

Miután a behatolás során a hagyományos műtéti eljárástól eltérően az egyes sejtek nem sérülnek meg, ezért a vérveszteség csak minimális, vér csak annyi keletkezik, amennyi a felnyitott bőr, illetve a kiszedett szövetdarabok hajszálér csatlakozásaiból kiszivárog. Ha a beteg szerv egy darabja teljesen elhalt (pl. bélfekélynél), akkor a fekélyes bélszakaszt az ujjaikból kiáramló antikohéziós energiával besugározva kiszakítják, az ép végeket egymáshoz illesztik és varratmentesen összezárják.

Ebben a tevékenységükben már szükségük van egy segédhealerre is, aki műtét közben szintén az ujjaiból kiáradó energiával nyitva tartja a sebet, meggátolva a bőrfelület manipuláció alatti összezáródását. Az ép szövetek varratmentes csatlakoztatását az teszi lehetővé, hogy energiával való kezelés során a szétválasztott felületek mentén lévő molekulák között nagymértékben csökken az összetartó erő. A healer ezeket a "felpuhított" szövetdarabokat egymásba nyomja, majd az antikohéziós erőtér megszüntetésével az összegyúrt molekulák között ismét helyreáll a kohéziós erő, és ez biztosítja az illeszkedő felületek tökéletes összeforradását.

Maga a diagnosztizálás, a betegség megállapítása kétféleképpen megy végbe. A healerek egy része látja az aurát és az erős elszíneződések alapján könnyen megtalálja a beteg szerveket. A healerek nagyobbik része a "clairvoyance" technikát alkalmazza, vagyis erős koncentrálás útján agyfrekvenciájának egy alsóbb tartományában a páciens testét belülről fokról-fokra végigvizsgálja, és így keresi meg a beteg szerveket. Ennek a ma még misztikusnak mondható gyógyítási módszernek további előnye még, hogy a test nem fertőződik, mivel az intenzív bioenergia-sugárzás életképtelenné teszi a szervezetbe került baktériumokat, meggátolva ezzel a szaporodásukat. Ez a baktériumölő hatás annyira intenzív, hogy a mexikói pszi-sebészek által operálóeszközként alkalmazott rozsdás bicska sem okozott soha fertőzést.

A műtét elvégzése után az antikohéziós tér megszüntetésével a molekulák közötti vonzóerő cipzárszerűen ismét zárja a megnyitott bőrfelületet, így a beavatkozás után seb nem képződik, vágási nyomok nem láthatók. A bioenergia-kisugárzásnak a fertőtlenítésen kívül fájdalomcsillapító hatása is van, ezért ezeknél az operációknál nem alkalmaznak altatást sem. A többnyire néhány perces beavatkozás után a beteg felkel a műtőasztalról és saját lábán távozik. A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a nyugati országokban praktizáló pszi sebészek sok esetben meg sem nyitják a testet, hanem a műtétet az aura ötödik, éterinek nevezett rétegén hajtják végre, ami idővel áttevődik a fizikai testre.

Sajnos mi nem rendelkezünk ilyen különleges erőkkel. Energiahiányos meridiánjaink elektrostimulációs készülékkel való töltögetése nem a leghatékonyabb módszer, de ne veszítsük el a türelmünket. Az üres meridiánokba juttatott bioenergia ugyanis az egyes kezelések között is állandóan gyógyítja a beteg szerveinket. A kezelés előrehaladtával minél több energia kerül az energiahiányos meridiánba, annál inkább képes legyőzni az útjába került gátakat, "energia-dugókat", annál akadálymentesebb lesz a meridián saját energiaáramlása is. A healerek ezeket a dugókat egyetlen nagy energialökettel szüntetik meg, de szükség esetén ezek az akadályok lassú feltöltés útján is legyőzhetők. A Fülöp-szigeteken végzett gyógyítás rendkívül hatékony ugyan, de a tetemes útiköltségen kívül van egy hátránya is. Gyakran előfordul, hogy a visszaszerzett egészség néhány év múlva hirtelen elkezd romlani, a korábbi betegség ismét visszatér.

Ennek oka, hogy az energiaegyensúlyt nem elég helyreállítani, hanem azt meg is kell őrizni. Erre két módszer áll rendelkezésünkre. Az egyik az önszuggesztiós, vagyis a hit útján történő energiaregenerálás, a másik út pedig meridiánjaink karbantartása. Utóbbi célra igen alkalmas az elektrostimulációs készülék, mivel könnyebben lehet vele energiát beadni, mint a hagyományos tűs akupunktúrával, a készülék mindig kéznél van, fertőzésveszély nincs, és ráadásul nem is kerül pénzbe a rendszeres igénybevétele.

Az előzőekben elmondottak alapján a kezelésnél az esetleges energiadugók mielőbbi megszüntetése érdekében fordítsunk fokozott gondot a "Xi" kulcspontok megmozgatására. Ezeknek az ingerpontoknak a kezelése egyébként reumás megbetegedések és izületi panaszok esetén is rendkívül hatékony lehet. Az energiadugulás nagyon könnyen lehet egymást kiváltó betegségek elindítója is, ezért energiahiányos meridiánjaink átjárhatóvá tétele alapvető feltétele egészségünk visszaszerzésének. Az energiahiányos meridiánok stimulálása során fordítsunk figyelmet a kezdőpontra is, az itt betöltött energia hasonló hatást vált ki, mint a tonizáló pont kezelése. Ügyeljünk arra is, hogy ha a "férj-feleség" szabály alá tartozó meridiánok mindegyike telített vagy energiahiányos, akkor egymás után mindkét meridiánt kezelni kell, ellenkező esetben a másik meridiánban jelentős állapotromlás lép fel. Sem a "férj-feleség" sem pedig a "dél-éjfél" szabály nem vonatkozik azonban a kormányzó és a befogadó vezetékekre, mert ezek a meridiánok a napszaktól és egymástól függetlenül bármikor kezelhetők.

Nehezen diagnosztizálható, rejtélyes betegségek esetén érdemes figyelmet fordítani a különleges pontokra is. A kormányzó vezetéken elhelyezkedő In-Do pont, valamint a fejen levő pontok stimulálásával pl. jó hatásfokkal kezelhető az energiahiányból eredő lámpaláz és beszédhiba. Energiatúltengésből eredő szorongásnál, izgulásnál, különösen ha az szívpanaszokkal párosul, a vérerek ura meridián szedálásával, illetve a szívmeridián tonizálásával lehet segíteni. Egyébként a beszédzavar gyógyításánál jelentős javulás érhető el a hasi légzés elsajátításával is. A tüdő mélyére lejutó levegő ugyanis megnöveli a vér oxigéntartalmát, amely az agyba eljutva tágítja az ereket, oldja a beszédközpontban kialakult görcsöt.

Ne alkalmazzuk az elektrostimulációt bakteriális és vírusos megbetegedések esetén, mivel a fertőző mikroorganizmusok szaporodása gyors, az akupunktúrás gyógyító eljárás viszont lassú. Ezeket a gyorsan végbemenő kóros folyamatokat a rákhoz hasonlóan csak koncentrált bioenergia-sugárzással lehet megállítani, és mi ilyen intenzív energiabeadásra nem vagyunk képesek. Ugyancsak kerüljük az akupunktúra alkalmazását heveny megbetegedések (pl. vakbélgyulladás) esetén is. A betegségnek ebben a végső szakaszában már csak a gyors operáció segíthet.

Ami a kezelési időt illeti, az akupunktúrás eljárásnak időbeli korlátja nincs. A kezelés maximális időtartamának csak az ésszerűség szab határt. Nincs értelme ugyanis tovább folytatni a stimulációt, ha az akupunktúrás pont már kimerült. Töltéselvonásnál ez abban nyilvánul meg, hogy a bőr ellazul, kisimul, a tűre gyakorolt kezdeti szorítása megszűnik, és enyhe pír keletkezik a kezelés helyén. A töltésbevitelt pedig csak addig célszerű végezni, amíg a bőr észrevehető módon rá nem szorul az elektródára, amíg az elektróda hegyét a bőr nem öleli körül. Ekkor az ingerpont környékén bőrünket hidegnek érezzük. Ez azt jelzi, hogy az akupunktúrás pont telítődött, több töltést már nem tud elnyelni. Ekkor egy ciklusnyi időt, azaz 24 órát ki kell hagyni, hogy a meridián feldolgozhassa, elszállíthassa a kapott energiát, a kezelés kellő hatékonysággal csak ezt követően folytatható.

Az akupunktúrás szakkönyvek receptúrájában az egyes ingerpontok mellett feltüntetett javallatokat ne vegyük szentírásnak. Ezek csak azt jelölik, hogy az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy betegség kezelésére mely pontok voltak a legalkalmasabbak. Ez nem jelenti azt, hogy nem találunk esetleg olyan pontot, amelyet a receptúrák nem említenek, de a mi esetünkben mégis igen hatékonynak bizonyul. Ezért ha a javasolt ingerpontok nem segítenek, akkor a beteg szervünk közelében vegyük kezelésbe az összes üres meridiánunk ingerpontjait, mert könnyen előfordulhat, hogy valamelyik hatásos lesz. Ha ez sem segít, akkor gondoljunk a fő és a másodlagos meridiánok találkozási pontjaira, a kardiálpontok stimulálására. Szimmetrikus meridiánjaink kezelése során vegyük figyelembe, hogy a jobb és a bal oldali energiapályánk töltöttségi szintje nem mindig azonos, ezért gyakran előfordul, hogy csak féloldalas kezelésre van szükség.

Betegségeink feltárása, meridiánjaink energiaállapotának alapos megismerése után eljuthatunk egy olyan szintre, amikor már nem szükséges, hogy szolgai módon, meridiánról meridiánra haladva végezzük a kezelést. Ebben a stádiumban már ismerjük testünk szinte minden reagálását a külső káros behatásokra, ezért próbáljunk meg összefüggéseket keresni az egyes betegségeink között, mert ezek sohasem egyszerre alakulnak ki. Az első mindig energiaegyensúlyunk felborítója lesz, és ha nem kezeljük ki, láncreakciószerűen újabb és újabb betegségek kiváltójává válik. A gyógyítást szintén meghatározott sorrendben kell végrehajtani, ezért nem árt, ha vissza tudunk emlékezni, hogy mi volt az első komoly betegségünk, mi indította el egészségünk fokozatos romlását.

A magasabbrendű kezelési eljárás kidolgozásánál fokozottan alkalmazzuk az akupunktúra jól bevált szabályait, különösen a "dél-éjfél" és a "férj-feleség" szabályt. Ha kellő kombinatív képességgel rendelkezünk, egy idő után rá fogunk jönni, hogy egy-egy meridiánunk energiaegyensúlyának felbomlásáért melyik meridián a felelős. Ha ezt felismerjük, akkor már lényegesen könnyebbé válik a kezelés is. Egy példával alátámasztva, ha betegségeink folytán meridiánjaink energiaállapota úgy alakul, hogy a gyomor és a vese meridiánok üresek, a vérerek ura meridián pedig telített, akkor semmiképpen sem célszerű a meridiánokat egyenként stimulálni. A gyomor meridián erősítésével ugyanis a "dél-éjfél" szabály szerint a vérerek ura meridián gyengülni fog, ami viszont a "férj-feleség" szabály szerint erősíteni fogja a vese meridiánt. Így tehát egyetlen kezeléssel a gyógyulásban is előidézhetünk egy láncreakciószerű folyamatot.

Egyébként ez a láncreakció mindig létrejön, még akkor is, ha nem kívánatos a megnyilvánulása. Egyszerűbb esetekben, amikor csak egy-egy meridián energiaszintje csökkent le, előnyösebb lenne a feltöltést úgy elvégezni, hogy ez ne legyen kihatással a társmeridiánokra. Ez azonban nem lehetséges, ezért előfordulhat, hogy egy idő után olyan betegségek lépnek fel, amelyek tipikusan a társmeridiánok energiazavarára utalnak. Ha pl. álmatlanság vagy fejfájás ellen az epehólyag meridiánunk tonizáló pontját kezeljük, akkor mindaddig nem tapasztalunk kóros hatást, amíg az energiaegyensúly be nem áll. Amennyiben az alapbetegségünkért nem csak ez a meridián a felelős, akkor természetesen tovább folytatjuk a stimulálást, amely túltöltéshez vezet.

Ebben az esetben már radikálisan változik a társmeridiánok energiaszintje is, ami azt eredményezi, hogy a "dél-éjfél" szabály szerint a szív meridián, a "férj-feleség" szabály szerint pedig a gyomor meridián energiaszintje csökkenni fog. A szív meridián zavara szívszúrásokban vagy szívritmuszavarokban nyilvánulhat meg, míg a gyomor meridián energiaszintjének csökkenése emésztési rendellenességeket okozhat. A láncreakció azonban rendszerint nem áll meg itt, hanem tovább gyűrűzik. Így pl. a "dél-éjfél" szabály következtében a gyomor meridián lemerülése fokozza a vérerek ura meridián töltési szintjét, ami a vérnyomás növekedését eredményezi. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy a végtagjainkon kidagadnak a visszerek.

A szív meridián viszont a "férj-feleség" kapcsolat következtében a tüdő meridián energiaszintjét fogja megnövelni, amely leginkább rekedtséget, mandulagyulladást, esetleg köhögési rohamokat vált ki.

Tehát ne lepődjünk meg, ha valamely meridiánunk kezelése során a kezdeti előnyös változásokat hirtelen fellépő káros hatások követik, mert ez a túltöltés következménye. Ebben az esetben nem célszerű a kezelt meridián töltési szintjét csökkenteni, mert ez az eredeti betegség újbóli fellépését eredményezné, és arra sincs szükség, hogy az összes megváltozott energiaszintű meridiánunkat utántöltsük, mert a bonyolult összefüggéseket nem biztos, hogy nyomon tudjuk követni. Ebben a szituációban elég, ha a kezelt meridiánnal közvetlen kapcsolatban lévő energiapályákat stimuláljuk, vagyis ebben az esetben a gyomor és a szív meridiánokat feltöltjük. Ez megakadályozza a láncreakció továbbgyűrűzését, és megszünteti a káros hatásokat. A két társmeridián feltöltése ugyanis visszahatásként lecsökkenti az epehólyag meridián energiaszintjét, és beáll az egyensúly. Ezt követően az epehólyag meridiánunkat ne kezeljük tovább amíg az alapbetegség újra vissza nem tér, tehát amíg a töltésszintje nem kezd el ismét csökkenni.

Sajnos a betegségek előrehaladott stádiumában előfordulhatnak szabálytalan esetek is. Pl. ilyen szituáció állhat elő, amikor a vastagbél, a vese és a vérerek ura meridiánok mindegyike telített, és tipikusan vese meridiánra jellemző betegséggel állunk szemben. Ebben az esetben a fenti szabályok nem használhatók. A probléma csak az üres meridiánok töltöttségi szintjének emelésével számolható fel fokozatosan. Akut esetekben azonban nincs más választásunk, mint hogy felkeressünk egy megfelelő anatómiai ismeretekkel rendelkező szakképzett akupunktőrt, aki tűs kezeléssel a kiválasztott pontokon keresztül csökkenti a vese meridián töltöttségi szintjét.

Nagymértékben nehezíti a helyzetet, hogy ilyen szabálytalanságok nem csak az egyes energiapályák között, hanem egy-egy meridiánon belül is előfordulhatnak. Főleg a kormányzó és a befogadó vezetékek esetén gyakran tapasztalható, hogy a meridián telített vagy energiahiányos pontjainak sorába beékelődik egy ellenkező energiaszintű, azaz energiahiányos, illetve telített pont is. Ezen a bonyolult helyzeten többnyire csak képzett akupunktőrök képesek úrrá lenni. Amennyiben egy ilyen szituációba kerülve bajt okoznánk magunknak, és képtelenek vagyunk kijutni belőle, akkor egy kiadós energiaregeneráló alvás sokat segíthet a helyzetünkön.